Összefoglalva a legfontosabbakat

  • Ha ki szeretnéd adni lakásodat albérletbe, szükséged van a bérbeadó beleegyezésére – különben figyelmeztetést, rosszabb esetben felmondást kockáztatsz.
  • A bérbeadónak általában ebbe bele kell mennie.

Mikor adhatod ki lakásodat további albérlőnek?

A törvény értelmében akkor, ha ehhez jogos érdeked fűződik  (§ 553 Abs. 1 PTK).

Jellemző jogos érdek például akkor áll fenn, ha:

  • átmenetileg külföldön vagy más városban tanulsz, élsz,
  • pénzügyi okokból további albérlőre van szükséged, mert kiköltözés vagy haláleset után kevesebben élnek a lakásban, vagy
  • Élettársadat szeretnéd a lakásba hozni (Szövetségi Törvényszék 2003. November 5-i döntése, Az. VIII ZR 371/02).

Főbérlőként általában a lakásnak csak egy részét adhatod ki további albérlőnek. Ehhez elegendő, ha egy szobában bútorokat tárolsz vagy egy szoba csak alkalmanként kerül kihasználásra, például nyaraláskor (Szövetségi Törvényszék 2014. Június 11-i döntése, Az. VIII ZR 349/13). A lakásnak nem kell állandó, központi tartózkodási helyedet képeznie (Szövetségi Törvényszék 2005 november 23.-i döntése, Az. VIII ZR 4/05). Ha a teljes lakást ki szeretnéd adni további albérlőnek, akkor nincs szükség a bérbeadó beleegyezésére (Berlini Tartományi Bíróság, 2019. szeptember 9-i döntése, Az. 64 T 65/19 ).

Mikor nincs szükség beleegyezésre?

Ha közeli családtagjaid tartósan szeretnének beköltözni, az nem albérletkiadás. Közéjük tartozik házastársad és gyerekei, szülei és fogadott gyerekei. Akkor sincs szükség a bérbeadó beleegyezésére, ha bérlakásodban háztartási alkalmazottakat vagy ápolókat szállásolsz el.

Ha rokonaid átmenetileg laknak nálad, az sem albérletkiadás. A rokonok lehetnek testvérek, unokák, vőd vagy menyed.  Az éjszakákat nálad töltő vendégeidről sem kell tájékoztatnod a bérbeadót. A látogatásuk azonban nem lehet hat hétnél hosszabb! Ha vendégeid vagy rokonaid mégis tovább maradnának, tájékoztatnod kell a bérbeadót!

Fontos: Ha barátoddal vagy barátnőddel szeretnél összeköltözni, ahhoz engedélyt kell kérned a bérbeadótól! Ebbe azonban bele kell egyeznie, hiszen jogod van egy másik emberrel összeköltözni – ha a lakás elég nagy hozzá!

Mit tehetsz, ha a bérbeadó nem egyezik bele?

A bérbeadó csak két esetben tagadhatja meg az engedélyt:

  1. a lakás túlzsúfoltsága esetén (szobánkként több, mint két ember),
  2. vagy ha az albérlő nem megbízható. Ez akkor lehetséges, ha előfordult, hogy az albérlő főbérlőként már nem fizetett lakbért.

Ha a bérbeadó megfelelő ok nélkül elutasítja a kérelmedet, bérlőként megillet téged a  rendkívüli felmondás joga (§ 540 Abs. 1 PTK). Azontúl még kártérítést is követelhetsz a kiesett albérletpénz értékében. A Szövetségi Törvényszék egy jogesetében a bérbeadónak 7.475 eurót kellett kamatokkal együtt fizetnie a bérlőnek, mert jogtalanul tagadta meg a kiadás jogát (Szövetségi Törvényszék 2014. Június 11-i döntése, Az. VIII ZR 349/13).

Ha a bérbeadó jogosan utasítja el a további bérbeadást, akkor a bérlő nem mondhat fel (Cellei Tartományi Legfelsőbb Bíróság 2003. március 5-i döntése, Az. 2 W 16/03).

Kategória: Biztosítás